Érzések és pofonok

Sziasztok!

Úgy gondoltam,miért is ne írjak egy újabb bejegyzést?!Nyomta a szívemet ez a téma,és már nem bírtam ki ,hogy ne osszam meg veletek.Lehet sokakat,elaltat ez az új cikk,de nekem fontos.Leleplezem a témát:szerelem.<3.Érdekes egy szituáció az enyém.Volt már 2db pasim,de egyiksem győzött meg arról,hogy sokáig járjak vele.A leghosszabb "járásom" 4hónapig tartott.Igazából majdnem 5hónapig csak azt már nem tekintem szerelemnek,mert csak veszekedtünk egyfolytában millió hülyeségen.(mindegy nem ez a fő témám most).Jelen:Van egy srác aki tetszik,de olyan szinten hogyha meglátom kb. "ráolvadok" a betonra (vagy attól függ hol találkozunk lehet hogy padlóra ez már részlet kérdése mire "olvadok rá"),ha meglátom őt.Szoktam vele beszélgetni Facebookon keresztül,és irtó jókat csetelünk egymással.A fő baj az ,hogy ő rám se hederít.:( Legjobb barátok vagyunk már 11éve (óvoda óta),de semmilyen szerelem nem alakult ki közöttünk.Engem nagyon aggaszt,hogy van csaja (bár az természetes,nem lehet beleszólni) és közölte hogy nem illünk össze.:( Bár megígérte,hogy tényleg el fog jönni valamilyen programra a sulinkba,hát remélem is.:) (ha eljött bármikor is rögtön írok a blogba egy bejegyzést).Mindenesetre én kitartok mellette (tehát még mindig szerelmes maradok belé),de egyben mint legjobb barát mindenben támogatom,segítek neki stb.(ami a LB "dolga").